Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
Rosszul hasznosuló beruházások, túlzott külső kitettség, valamint a költségvetés rossz prioritásai okozhatnak súlyos problémákat rövid- és középtávon is Magyarországon. Bár az infláció lassul, annak szintje még világszinten is magas, és megakadályozza, hogy a kormány visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához – ezeket a kockázatokat látják a legnagyobb kihívásnak rövid távon Bod Péter Ákos és Surányi György korábbi jegybankelnökök, valamint Oszkó Péter, volt pénzügyminiszer, az OXO Holdings vezérigazgatója. Mint az a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén elhangzott, több lefelé mutató kockázatot látnak a közel jövőben, ami miatt nem mernének egy komolyabb fellendülésre fogadni.
Nem igaz, hogy a 2010 és 2020 közti évtized lett volna a legsikeresebb időszak a magyar gazdaságban – mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos közgazdász. Az MNB korábbi elnöke szerint belátható időn belül akkor sem tudnánk bevezetni az eurót, ha a szándék meglenne rá. Egy másik volt jegybankelnök, Surányi György pedig arról beszélt, hogy a 2010-es évtized messze nem tekinthető akkora sikertörténetnek a gazdaságban.
Lassan a felkészülés utolsó két hetére fordulunk, ami azt is jelenti, hogy kezd véglegessé válni az október 17-i Budapest Economic Forum programja. Idén is neves külföldi szakembereket, illetve a magyar gazdaság legfontosabb szereplőit gyűjtöttük össze, hogy megbeszéljük, hol tart most a magyar gazdaság, illetve mik a legnagyobb kihívások a következő időszakban.
Október 17-én rendezzük meg a Portfolio szokásos makrogazdasági-üzleti konferenciáját, a Budapest Economic Forumot. Az idei esemény több szempontból is tartogat újdonságokat, először fordul elő az, hogy egy miniszter panelbeszélgetésben, vitában vesz részt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Bod Péter Ákossal és Surányi Györggyel cserélnek véleményt a magyar gazdaságpolitika közelmúltjáról és aktuális kérdéseiről.
A forint reálfelértékelődésére, hiteles inflációs politikára, szigorú és következetes kamatpolitikára, a gazdaság hatékonyságnövelésére van szükség ahhoz, hogy tűrhető felzárkózási pályán legyen Magyarország a következő évtizedben – értettek egyet vezető közgazdászok a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciájának záró, makrogazdasági kerekasztal-beszélgetésében. Surányi György, Tardos Gergely és Virovácz Péter véleményét ismerhette meg a szakmai közönség.
Surányi György volt jegybankelnök egy pénteki rendezvényen a magyar gazdaságot értékelte, az eseményről a 444.hu tudósított.
Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához intézett beszámolója élénk szakmai és politikai vitát váltott ki. Kiemelkedő jelentőségű Surányi György elemzése (Portfolio 2022. december 12), Virág Barnabás MNB-alelnök reagálása (Portfolio, 2022. december 16), majd Surányi Virág írására adott válasza ((Portfolio 2022. december 21.) Ezen vita egyik elemére szeretnék reflektálni.
A modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott beszámolója. Átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist különkiadása, melyben Surányi Györggyel készített interjúnk hallható. Surányit azért kerestük meg, mert ő volt az utolsó olyan jegybankelnök, aki a jelenlegihez hasonló kamatszintek mellett igazgatta a központi bankot. Ráadásul, második jegybankelnöki időszakában, 1995 és 2001 között 28%-ról 11%-ra csökkent az alapkamat mértéke, így a jelenlegi helyzet értékelésén túl, arról is kérdeztük a pénzügy szakembert, hogy mi lehet a kiút abból a helyzetből, amiben most vagyunk.
Az év első két-három hónapjában a magyarok úgy érezhetik, hogy jobb a helyzetük, utána azonban keserű lesz a felébredés – mondta a Szabad Európának adott interjúban Surányi György. Az MNB egykori elnöke szerint a jegybank hibás döntéseinek következtében idén tetemes vesztesége lehet.
A hazai gazdaságpolitikának változnia kell, hogy az inflációs motorok hűljenek, államháztartási hiány csökkentésre van szükség - mondta Surányi György a Népszavának adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint A választások után - annak eredményétől függetlenül - irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
Az érdemi, az adott kérdés mélységeit feltáró szakmai vita mindig előre mutató. Elsősorban azért, mert a résztvevőket álláspontjuk átgondolására, módosítására, pontosítására vagy visszavonására késztetheti. Ezért is olvastam nagy figyelemmel Varga Mihály - noha elutasító - mégis kiegyensúlyozott írását.
Tíz évre elzárta a kormány azt az anyagot, ami alapján 35 éves koncesszióba adnák a sztrádákat - írja a Népszava. A Transparency International adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) felé, azonban tíz éves titkosításra hivatkozva megtagadták az adatigénylést.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb – írja bevezető gondolataiban Surányi György. A volt jegybankelnök a Külgazdaság folyóiratban megjelent személyes írásában áttekinti a monetáris politika legfrissebb nemzetközi tendenciáit, illetve a hazai monetáris politikát is értékeli.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Néhány napja még elkeseredett küzdelmet indítottak a tranzitért, de úgy tűnik, beletörődtek a leállásba.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
